2012. március 19., hétfő

Geri, a barbár

Amint kibújt átmeneti menedékéből, Geri, a barbár röktön érezte, hogy közeleg a veszedelem.
A veszedelemnek lószaga volt.
Geri, a barbár sietve a fák közé vetette magát, hogy a subás jazig lovasok észre ne vegyék. Ilyen veszélyes volt a határvidék.
Geri a Panyóta melletti ősmagyar településre tartott éppen, hogy találkozzon markomann zsoldosaival, s azután kifosszák Alba Regia városát, és kardélre hányjanak minden nőt és megerőszakoljanak minden felnőtt férfit (de az is lehet, hogy fordítva). A jazig portyák egyre sűrűsödtek a környéken, de ez nem Geri, a barbár dolga volt. A jazig lovasok nem jelentettek nagyobb kellemetlenséget, mint a prehisztorikus óriásszúnyogok, amik olyankor csipkedték, ha éjszaka elfelejtett felkelni, hogy táplálja a parazsat és füstöt gerjesszen (vagy nem volt ott egyik csatlósa vagy udvari mágusa, hogy megtegye helyette).
Meglendítette olcsó műanyag kardját, és kirontott a fák közül. Ott tíz száz kétszáz háromszáz jazig lovas állt, és csodálkozott rá.
-Jazygia lovasai, mi újság Keleten? - tette fel a költői kérdést Geri, a barbár, megszemlélve a nyergeken keresztbe fektetett leendő rabszolgákat, féldisznókat és toros káposztákat.
A jazigok tanakodóra vették a dolgot. A körülbelül százkilencven centi két és fél méter magas, ványadt erős testalkatú harcos fenyegetést jelentett. Geri, a barbár mögött éppen kibukkant a levesestányér alakú Alternália bolygó napja, és enyhe, szélgépekkel kicsit felturbózott fuvallat támadt, hogy erősítse a drámai hatást.
Geri, a barbár rohamra indult. Átkozódott, mint Felső-Pannónia disznópásztorai; hadonászott, mint a lovászlegény, akinek paprikával csaptak a makkjára; haja lobogott, mint a lobogó haj.
A jazigok felvették a harcot. Sokáig küzdöttek bátran és leleményesen, de Geri, a barbár borotvaéles műanyag kardja rendet vágott közöttük. Elkezdte a "Béreslegény, jól megrakd a szekered" kezdetű ősmagyar csatadalt. Bezúzott egy gyapjas sisakot, kiütötte egy ló fogát, lerúgta négy, csatárláncban támadó jazig veséjét egyetlen rúgással, majd markolatgombjával neoabszolutista szobrot faragott ki egy 400 éves tölgyfából, hogy aztán nyelvének egyetlen pöccintésével kidöntse, elpusztítva legalább három tucatnyi ellenséget.
Miután végzett, és forró fürdőt vett a közeli ősmagyar wellness-központban, majd elfogyasztotta kedvenc ételét, a nyereg alatt puhított Burgert (amit Konrád császár augsburgi veresége után fejlesztettek ki, és legalább egynegyed rész autentikus német lovaghúst tartalmazott), úgy döntött, ráér másnap megkeresni markomann zsoldosseregét, így hát megivott hét liter kumiszt, és bájos kiscica-álomba merült.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése