2010. június 3., csütörtök

Mi ma a "trendi"?

Kis késő esti gondolatok következik, arról, ami a címben is van. (kivételesen.)
A divatot ma nem a józan ész, hanem a média diktálja. A sajtószabadság, és ezzel az egyenjogúság, egyenlőség olyan mértékűvé fajult, hogy a világ eljutott a nemi szerepek megzavarodásához, ezzel felcserélődéséhez.

Trendi ma buzinak lenni? Igen, az. A médiából ez süt. A jólmenő divattervezők (akik persze csakis egy szűkebb, felső rétegnek "termelnek", vagyis a gondolatmenetem részben hibás, hiszen globális problémáról beszélek) mind buzik. A műsorvezetők, alapvetően a médiával (újságírás, fotózás stb.) foglalkozó férfiak nagy része az. A nők kevésbé vállalják fel talán a leszbikusságot? Tudja a franc, de nem sok, sem hazai, sem külföldi "hírességet" (direkt nem írom le a c betűs szót) nem tudok most mondani, aki lánybuzi lenne.
Miért is rossz ez?- kérdezik máris habzó szájjal támadva az ún. ultraliberálisok. A megoldás nagyon egyszerű. A természet nem véletlenül teremtett két nemet a földre, nyilvánvalóan nagy a szerepe az emberi értelem kialakulásában is (vagy maradtunk volna a csigák szintjén?), habár ez tudomásom szerint nem bizonyított, csak kis agytorna után előbb-utóbb belegondol az ember. Ami a lényeg: két azonos nemű ember nem képes reproduktív tevékenységet végrehajtani, azaz nem tudja genetikai programját teljesíteni, kromoszómaállományát átörökíteni a következő generációra, azaz felrúgja a természeti törvényeket. De hát az ókori Görögországban is elfogadott volt az azonos neműek iránti vonzódás! - Igen, az ókori görögök ki is haltak, ma már csak a cigi meg az ouzo emlékeztet(tet)i rájuk a helyükön élőket.

Szó, ami szó, elkalandoztam kicsit; de hát van ilyen. Félre ne értsen engem az a napi 0,9 látogató, nem a buzikat akarom támadni. Azt akarom támadni, aki elhitette egy részükkel, hogy buzinak lenni jó. Mint azt is, aki a fiatal nők-lányok egy részével elhiteti, hogy rossz kurvának lenni jó (ld. South Park vonatkozó része [utóbbi időben rákaptak az erre való hivatkozásra, főleg az Agyiszinten. De én nem vagyok agyiszint szerk, se admin, se lófasz. Az az oldal viszont jó]). Szóval igen, bizonyos esetekben az egyenlőség rovására megvonnám az önérvényesítés ilyen alternatíváját ellenkező nemű embertársainktól. Aki ambíciózus, aki tényleg akar tenni valamit, az tanul és dolgozik, de hogy apuci/anyuci (akik feltehetőleg már rá se néznek egymásra) pénzéből szép ruhákban szétszolizott testtel (ami egy bizonyos, nyugati kontinensen található országból származó tendencia, de ne hibáztassanak összeesküvés-elméletek kreálásával: ha a románok találják fel, tőlük vettük volna át, mert ilyenek vagyunk, olvasd lentebb) mindenféle izomagyú barmoknak tegye a szépet (meg a nemi szervét oda), az nem  korrekt és nem elfogadható, akik pedig idáig süllyesztették az emberiséget, azok egyszer remélhetőleg maguk látják kárát.
Miért maguk? Miért nem mi verjük le rajtuk? Mert ilyenek vagyunk. Nagyon szép ideák húzódnak meg a SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG szavak mögött, de talán azok, akiknek először ezsükbe jutottak, rég kihűlt, hústalan szemgödreiben könny csillanna fel, ha látnák, mi lett az e szavak mögött rejlő tartalomból. Tűrünk, tűrünk, éhezünk, azt a látszatot igyekezvén fenntartani, hogy jobban élünk a szomszédunknál, hogy többet bírunk inni az asztaltársunknál, habár már egy sör látványától széthányjuk a belünket. És különösen ilyen a magyar nép; és ez sajnálatos.
Egyes népnemzetiek dobálóznak azzal, hogy a törököket így, meg a tatárokat úgy, csak az a probléma, hogy a törökök, tatárok nyílt lapokkal, fegyverrel jöttek. De hogy védekezzünk saját magunk ellen; pontosabban hogy védekezzünk, ha azt sem tudjuk, ki és mi az ellenség?
Igen, egyes, kevésbé mély gyökerű kultúráknál, melyeknek többnyire csekélyke történelmi múlttal rendelkező államok adnak táptalajt, elfogadott a nagy óceánon túlról jövő tendencia. Ellenkultúrát teremteni pedig ugyanazzal a végső konzekvenciával jár: tömegmozgalom válik belőle, szétbomlasztják, olyan elemek kerülnek bele, melyek mindenki más kárára válnak, cicerói szófordulattal élve: elkurvul. Ahogy elkurvul a nemzet is.

Nos, most, hogy gyakorlatilag minden politikai blokkot vérig sértettem, még mindig nem engedném szabadjára az esetlegesen idetévedő és unatkozó trollok gárdáját, hanem továbbolvasásra serkentek, mégpedig azzal, hogy rohadtul nem mondtam el még, mi is ma a trendi.
Erre talán választ az újonnan alakult (legalábbis hazánkban nemrég a tv-ben bemutatott) "nerd " (ejtsd NÖRD) irányzat adja.
A nerd (falusi nevén kocka) egy kocka. Stréber, wowozik, allergiája van, ki sem mozdul a szobájából. Az ezen stílusirányzatot követők ezt utánozzák. Kicsit felébred az emberben az adrenalin, amikor ezt hallja. Igen, valaki kitalálta, igen, valaki meg merte csinálni.
A művészetből is így veszett ki az építő tevékenység. Pusztítani sem pusztít már, sorra halmozza a régiek romjai fölött a saját szemetét.
Erről a nerdizmusról kicsit a kubizmus és társai jutnak eszembe. Valaki ráért, kitalálta, megcsinálta. De nem lett médiaérték. Más fogalma volt az embereknek akkoriban a dolgokról.
És ezzel el is jutottunk a vallás problémájáig. Hogy hogy? Hát az embereken keresztül. Nekem most egyébként törit kéne tanulnom.
A vallás nincs, és folyamatosan összehúzódik. Nem a templombajárást meg az ostyaevést értem ez alatt, és előnyömre válik, hogy objektív szemlélődőként beszélhetek erről; inkább a vezérelvek mögött meghúzódó, minden határon átívelő egységes rendet, összetartást, általános filozófiát hiányolom. Mert ma már ilyen nincs.

Mi ma a trendi? Az, ha valakinek kurvasok pénze van, és bármit megtehet. Annyi pénzért lehet tenni. És annyiért már trendi vagy.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése